[ Pobierz całość w formacie PDF ]
számára. A különbség csak az volt, hogy Werner tudatosan élte át azokat, míg Marielies ártatlan
tudatlanságában élvezte a perceket. Azzal tisztában volt, hogy a fiú csókja valami szokatlan, nyugtalanító
érzést keltett benne, de nem zavarta, mert kellemes, mámorító érzés volt. Boldog örömmel adta át magát az
érzésnek, hiszen az eddig is ott szunnyadt a szíve mélyén, de most ki akart szabadulni börtönébQl. Nem
töprengett, mi miért történik, csupán kissé elfogódott és bizonytalan lett, és nem merte többé megcsókolni
Wernert, sQt meg sem érintette, mert olyankor érezte, hogy megint hatalmába keríti az a szokatlan, furcsa
érzés. A fiú csókja kitörölhetetlenül ott égett a lelkében.
Tudta, hogy nem szabad többé erre a csókra gondolnia, ha nem akarja, hogy a szíve ismét a torkában
dobogjon. Mindketten úgy érezték, hogy túl gyorsan elröpült az idQ, és a láthatáron feltqnt Paradiso. Pedig
nem bánták volna, ha soha nem ér véget ez az utazás, amely oly feledhetetlen volt számukra.
Közeledtek a hazai kikötQhöz. Egymás mellett állva kémlelték a partot. Werner már alig várta, hogy
viszontlássa szeretett szüleit. Hamarosan fel is fedezték Qket a távolban. Integettek nekik, és Werner látta,
hogy édesanyja örömében apja karjába veti magát, aki csitítgatva simogatja. Ez a jelenet igen meghatotta a
fiút. Most értette meg igazán, mennyit szenvedtek szülei a hosszú távolléttQl.
Most végre látták, ám még mindig nem ölelhették át egymást. Werner kiáltott a szüleinek, már alig várta,
hogy a hajó átjusson a korallzátonyon, és végre horgonyt vessen a kikötQben.
Werner örült, hogy sikerült két napot zavartalanul együtt töltenie Marieliesszel, és hogy most teljes
egészében a szüleinek szentelheti magát.
Amikor az Anna lehorgonyzott a kikötQben, a partról elindult egy csónak a szülQkkel. Hamarosan meg is
érkeztek a fedélzetre. Werner kitárta a karját, és átölelte mindkettQjüket, megcsókolta édesanyját, apja kezét
pedig sokáig szorongatta. A viszontlátás elsQ örömén túljutva a fiú elszomorodva látta, mennyire
megváltoztak a szülei. Úgy tqnt, hogy kétszer annyit öregedtek, mint ahány évet távol töltött. Elszorult a
szíve, de persze nem szólt róla.
A szülQk túláradó örömmel csodálták férfivá érett gyermeküket. Milyen büszke és erQt sugárzó jelenség,
nyugtázták elégedetten, milyen okos és érett az arca, amelyre új, jellegzetes vonásokat vésett az idQ.
Megható jelenet volt, Marielies mosolyogva, irigykedés nélkül állt mellettük, és Q is arra gondolt, milyen
jó, hogy Werner elé ment a kikötQbe.
Klaus Hohwart nem számolt el azonnal a kapitánnyal.
- Nézzen be hozzánk, kapitány úr, amint tud! Otthon intézzük el az üzleti ügyeket. Most a fiammal kell
foglalkoznom.
A kapitány nevetve bólintott.
- A kényszer nagy úr, Hohwart úr. A fiatalúr nagyon megváltozott, városi úrfi lett belQle. Ha én lennék az
apja, bizony repesne a szívem az örömtQl, jobban, mint valaha.
A szülQk és a gyerekek együtt hagyták el a fedélzetet, és a csónak kivitte Qket a partra. A szigeten az; apa
belekarolt a fiába, Marielies pedig anyjába. Így mentek együtt a várakozó lovakig. Anna asszonyt besegítették
a kocsiba, Q már régóta nem lovagolhatott. Marielies anyja mellé ült a hátsó ülésre, a férfiak pedig lóra
szálltak. A kocsi mellett ügettek kényelmes tempóban otthonukig.
XV.
Werner már hetek óta Paradisón volt, de még mindig nem tudott mindent elmesélni az édesapjának.
Apjának elQször a kapitánnyal kellett elszámolnia, aztán be kellett rakodni a hajóba, hogy indulhasson vissza
a kikötQbe. Alighogy ezzel végeztek, befutott a Marielies , és kezdQdött minden elölrQl. Berger doktor halála
óta az üzleti levelezést is az apa intézte, mivel már nem akart erre a munkára új embert felvenni. Werner
sokat segített neki az üzleti ügyek intézésében, így mindkettQjüknek bQven volt teendQjük, estéiket pedig a
családdal töltötték.
Végül nyugalmasabb napok jöttek. Apa és fia a dolgozószobában üldögélt. Werner beszámolt
tanulmányairól és terveirQl. Apja elgondolkodva hallgatta, és örült, hogy céltudatos, megfontolt fia van. P is
elmondott minden szükségeset Wernernek, és részletesen beszámolt helyzetükrQl a szigeten.
Elmondta, hogy az utóbbi években visszaesett a kivitel, de hozzátette azt is, hogy már nem fektet annyi
[ Pobierz całość w formacie PDF ]